2009. 05. 19.

Péterfy Bori: Persze mindenki mindenkit megöl…

Szólj hozzám!


Péterfy Borival, a színésznővel, a popdívával a Nemzeti színész büféjében találkoztam. Este pedig már égett a telefonom. Figyelj, tényleg jó fej a Péterfy Bori?
Moha: A Krétakör Színház és az Amorf ördög sajátos underground korszakát felváltotta a Nemzeti Színház és a Love Band. Tudatosan tértél vissza a fogyaszthatóbb előadásmódokhoz?
Péterfy Bori: Érdekes, hogy ez kívülről nézve, így hat, mert ezek a változások egyáltalán nem arrol szoltak hogy fogyaszthatóbb dolgokat csináljak mint eddig.A Krétakörnek egyszerűen sajnos vége lett. Ezért hívott el Alföldi Robi a Nemzetibe játszani,én meg gondoltam kiprobálom.Az Amorf Ördögök meg egyszerüen elfáradt bennünk,ezért megujitottuk, máshová tettük a hangsúlyokat,és más nevet adtunk neki.Ezzel egyidőben profilt váltott a Petőfi rádió és végre elkezdtek országos szinten játszani magyar underground zenét ,és kiderült hogy tetszik az embereknek.
Moha: A dalaidból árad az erotika! Szerinted a mai egyetemista, hogyan áll ehhez kérdéshez?
P.B.: Minden normális embernek az életében fontos a szexualitás. Ez mindig is igy volt és igy is lesz.Szerintem magyarország egy nagyon prűd ország sajnos.Néha koncerten az egyik szerelmes számnál meg szoktam kérni a közönséget hogy akkor most mindenki öleljen meg valakit, senki nem maradhat egyedül, csókolózzanak stb.és sokszor azt érzem hogy az emberek félnek egymás közelségétől. Próbálom átadni az energiát, hogy legalább abban a másfél órában engedjék el úgy igazán magukat. Ma a fiatalok sokszor nem tudják, mi tenné őket boldoggá, mi az, amit szeretnének csinálni.
Moha: Mit kellene szerinted tenni fiataloknak, hogyan éljenek, hogy jobban érezzék magukat?
P.B.: Legyenek inspiráló, valódi céljaik, amit igenis megpróbálnak elérni. Lehet, hogy hülye példa az ópiumos számból készült klipp, de azt gyakorlatilag a férjemmel és egy operatőrrel hárman forgattuk.Megálmodtam egy klipet,hogy kirepülök az ágyban fekve az ablakon,persze ehez egy nagyjátékfilm költségvetése kellett volna.Tehát ha az ágy nem fog repülni akkor majd visszük mi. Vettünk egy kiságyat, és beraktuk a Dunába Kisorosziban, odacipeltük a hatalmas téglákat, ott ahol olyan sekély a víz. És jött a vihar! Amikor kibújt a nap a felhők mögül, olyan fények lettek hogy azt nem is lehetett volna szebben bevilágítani. És tessék, megcsináltuk százezer forintból!Azota mindenki azt találgatja a youtubeon hogy milyen trükkel csináltuk meg hogy a duna közepén van az ágy.
Moha: Látsz-e változást, különbséget, aközött amikor még te voltál a közönség, és ma, amikor te állsz már a színpadon?
P. B.: Szerintem az emberek alapvetően nem változnak. A szokások, a tudomány,a politika az, ami csomó dolgot változtat, de az embereket nem. Amikor én még gyerekként először voltam koncerten/ a Bizottság zenekar koncerje volt/ akkor még kommunizmus volt, ami végóráit élte. A helyzet abból a szempontból volt egészen más, hogy a világról alkotott elképzeléseidet, gondolataidat viszonylag pontosan elárulta, milyen koncertre jársz.Tényleg volt mi ellen lázadni.
Moha: A fesztiválkultúráról mi a véleményed?
P.B.:Vannak jobb és kevésbé jó fesztiválok.Rengeteg kalandunk van mindig,igazábol sose lehet kiszámitani hogy mi fog történni,milyen lesz az idő stb.Tavaly volt olyan hogy a rajongók kellett kitolják a buszunkat a sárbol hogy elérjünk a szinpadig,de olyan is volt hogy előző nap derült ki hogy valamelyik fesztivál bebukott és le kell mondani a bulit.
Moha: Olvastam az egyik darabodról, a Jégről, aminek kicsit furcsa a kritikája, mert sokszor csak egy dologra fókuszálnak, a meztelenségre. Vulgaritást, magamutogatást emlegetnek.
P.B.: Majdnem mindenki meztelen ebben a darabban, ilyen a témája. Áldozatokról szól, meg olyan helyzetekről, amitől az emberek áldozatokká válnak. Nagyon fontos kérdéseket tesz fel a darab, a meztelenség csak egy kifejező eszköz. Az emberi létezés alapkérdéseit feszegeti.És ha már áldozatokról beszélünk akkor az erőszak is elkerülhetetlen.
Moha: Igazi erőszak?
P.B.:Vannak jelenetek ahol stilizáltan jelenik meg az erőszak de van egy ahol tényleg eléggé megvernek engem.A rendezővel Mundruczo Kornéllal együtt találtuk ki hogy legyen egy jelenet ahol Rába Rolanddal megprobálunk ugy játszani mintha filmen játszanánk,aztán ezt megprobáljuk estéről estére reprodukálni. Engem ez érdekel nem félek tőle,a szinészetben ezek a dolgok érdekelnek leginkább.
Moha: Feszegeted a határaidat, de mennyiben feszegeti magának a színház műfajának a határait, ha bekerül a darabba egy olyan jelenet, ahol a színész nem játszik?
P.B.:Engem mint nézőt mindig az köt le legjobban ha a szinész nem játszik hanem létezik. Elég sok hasonló előadást láttam külföldön, és a megítélésük csak nálunk ennyire furcsa. Mivel Élő embert látsz, az érdekel, hogy azok az élő emberek mit csinálnak.
Moha: Hogy bírják ezt a nézők?
P.B.:Hónapokkal előre nem lehet a Jégre jegyet kapni.
Moha: Hihetetlen a családfád. Olyan kíváncsi lennék milyen lehetett egy vasárnapi ebéd Áprily Lajos költővel?
P.B.:Azt én sem tudom mert már régen nem élt mikor megszülettem. De a családi történetek és a versei alapján csodálatos ember lehetett.
Moha: Most min dolgozol?
P.B.John Webster Amalfi hercegnő c.darabját mutattuk be Balázs Zoltán rendezésében.Ez egy Shakespeare korabeli rémdráma,és mindenki meghal a végén.
Horváth Dorka