2009. 11. 06.

Bevetésen a príma balerina

4 komment


Hazudna magának az, aki szemrebbenés nélkül merné állítani, hogy még sosem képzelte balerinának magát. Legalább pár percre vizes hajjal a nagy tükör előtt. Természetesen terpesz szélességre, konty méretre és testömeg indexre való tekintet nélkül. Ez úgy sejtem mindenkire vonatkozik. Persze tudjuk, hogy az ember magából indul ki, ezért is vagyok olyan biztos a dolgomban. Hisz amikor a táncterembe lépve megláttam a balettrúdat, tudtam, hogy elvesztem. Legalábbis arra a másfél órára, biztosan.
Szilvi barátnőm múlt héten lazán odavetette egy kis fröccs melett, hogy épp korttárs tánc órán volt, rettentően élvezte, de a balett elemek néha próbára teszik. Felcsillant a szemem, a csodálkozás legméllyebb fázisaiba torzult az arcom, és magyarázatot követeltem. Szilvit eddig kizárólag karcsúsító aerobic órán láttam, sejtelmem sem volt, hogy ilyesmi ambiciói vannak. Nem éppen törékeny és nem igazán hajtogatható alakjáról nem feltételeztem volna a hattyúk halálát. Elkezdtem hízelegni, hogy vigyen magával. És elvitt.
A belvároson kissé kivül eső Mozdulatművészeti stúdiótól hagyatt estem. Ékszerdoboz a javából! Romkocsmákra hajazó beltér, foteles öltöző, puha szőnyegek, sanda világítás. Kezdtem kapizsgálni a honlapon olvasottakat: “Ez az a hely ahol lehet gondolkodni és táncolni, alkotni, előadni; előadást, videót, könyvet és újságot nézni, olvasni, hallgatni, tanulni sok mindent, sokféle műfajban, melyeknek a mozdulathoz és a tánchoz köze van!“ Igazuk lehet. A helyes kis táncterm sem volt túlreagálva, egy balettrúd, pár gerinc labda és a falon néhány tánc közben örökített művész fotó. A művésznőnk Kocsis Andrea, aki a Budapest Balettól a Magyar Mozdulatművészi Társulathoz pártolt, meggyőzött minden eddigi balerinás hiedelmemről. Pici, kecses, határozott és mindennél szebb tartású hölgyemény,aki ha megmozdul nem lehet másra figyelni. Mondjuk egy táncórán ez inkább hátrány. Bevezetőként pár teljesen alap mozdulatot gyakoroltunk, mint a poziciókat, a pliéket, a helyes spiccet, a megfelelő tartást. Én elösszőr jártam náluk, de mégsem mondhattam magam teljesen kezdőnek, hisz a gyerekkorom inkább zajlott a ritmikus sport gimmnasztika istálójában mint a játszótéren. Aki életében elösszőr spiccel, annak nem lesz egyszerű ráhangolódni, erre a rettentő egyszerűnek látszó, de hihetetlen koncentrálást igánylő mozgásra. A következő órát apróbb mozdulatsorok kigyakorlásának szenteltük. Volt már forgás, kitartós lábemelés, szökkenés, újjabb és újjabb pliék, mindezt a megfelelő karmozdulatokkal a zenére hangolva. Könyörögtem az agyamnak, hogy fogja fel és irányítson, mert annyira szerttem volna együtt mozdulni Andival. A kartartás volt a vesszőparipám ez nem vita. Annyira egyértelműnek tünik, de mire tényleg tökéletes lesz , megszakad a kezdő balerina. Andi jött és beállított. Sorolom az instrukcióit: A karod mintha végtelen hosszú lenne! Vállat le! Lejjebb, még lejjebb! Ne görcsöljön a nyakad, ott teljesen laza! kecsesen a kezed! Ne markolj! Rendben, így jó és most maradj is így“ Mondanom sem kell, hogy csak egyszer töröltem meg a patakzó homlokom, és vége lett a művészi beállításnak. A kecses mozdulatok után, lazítottunk egy 10 percet, ami nagyon jól esett volna, ha nem látom az orrom előtt, hogy mire is képes egy emberi test ha hajlításról van szó. Andihoz képest még jógásként is egy fadarbbal tudtam csak azonusulni. Sebaj! Az utolsó 20 percbet a koregráfia kigyakorlásának szántuk. A kurzus végén a csapat bemutat egy rövid kis perfomancot az órán tanultakból, a kedves mamának, papának, pasinak. Csak, hogy lássák, itt aztán nem pazarolja senki az idejét. A korreográfia nem bonyolult, viszont annál izgalmasabb és egyedibb. Egyszerűen vágysz rá, hogy tökéletesen eltáncolhasd, együtt haladva a saját lelked ritmusával és a zene hullámával. Úgy, ahogy összehoztam valamit, némi rafinált improvizációval és mellé szökkenéssel, de a célomat elértem, mert rettentően élveztem. A cikk írás közben is elkalandozom, mikor olyan izmok fájását érzem a gerincemben, amiről még álmodni sem mertem. Mondjuk, amúgy is mostanság balettcipőkkel álmodom.