2010. 09. 12.

Egy kis sajtó Brüsszelből a Vasárnapi Hírekbe!

Szólj hozzám!
Az Európai Bizottság és a Nemzetközi Valutaalap is készen áll arra, hogy folytassa Magyarországgal a tárgyalásokat egy új hitelkeret konstrukcióról! Derült ki Olli Rehn pénzügyi EU-biztos válaszából, melyet Herczog Edit MSZP-s Európai parlamenti képviselőnek címzett! Rehn csak ismételni tudja lapunkban is megjelent jó tanácsát, miszerint Magyarországnak nincs más választása, mint egy ésszerű fiskális politika kialakítása!

A szocialista EP-képviselő még júliusban kérte ki a Bizottság álláspontját azzal kapcsolatban, hogy milyen feltételekkel folytatódhatnak a kormány és a pénzügyi szervezetek között hirtelen megszakadt tárgyalások. Olli Rehn héten érkezett válaszából kiderült, hogy a konszenzus kulcsa a 2008-as fizetési mérleg támogatáshoz hasonlóan, csak egy hiteles közelezettségvállalás biztosítása lehet.
A pénzügyi biztos ezen kívül felhívta a képviselő asszony figyelmét arra a tényre is, miszerint a magyar a kormány a tárgyalások ideje alatt nem tudott részletes beszámolót nyújtani, egyes nyitott kérdésekkel kapcsolatban. "Az eddig fontolóra vett korrekciós intézkedések például még mindig elmaradnak a szükséges kiigazítás mértékétől, és túlnyomó részben átmeneti jellegűek" – idézte Herczog Edit a pénzügyi biztos válaszát. Ez természetesen vonatkozik a 2011-re vállalt előírásokra is, minthogy a kormány GDP 3 százaléka alá csökkentse az államháztartás hiányt.
A kérdés jelenleg az, hogy egy új hitelkeret nélkül, képes lesz a kormány teljesíteni a túlzott hiány esetén várható negatív kötelezettségeit? Rehn-nek minden oka meg van az aggodalomra, hiszen Magyarország az egyetlen olyan tagállam, amelyre vonatkozóan 2004. óta áll fenn túlzott hiány esetén követendő eléjárás. A kellemetlen tény az, hogy a „büntetés“ teljesítésének a határ idejét már két alkalommal elmulasztotta a kormány.
Szakértői számítások szerint, amennyiben a magyar állam kizárólag piaci alapon képzeli el a lejáró adóssága refinanszírozását, már 2011 folyamán nagyságrendileg 11 milliárd Euró értékben kellene az államnak magyar és külföldi devizában denominált államkötvényeket kibocsátania az állampapírpiacon. Ez nominálisan minden idők legnagyobb összegű éves kötvénykibocsátási terhét jelentené 2011-re, az éves GDP arányában pedig előrejelzések szerint több mint 10 százalékot tenne ki. Elhamarkodott döntések beláthatatlan következményekkel bírnak, aminek szenvedő alanya a magyar költségvetésen kívül egyértelműen a lakosság lesz. Az Unión belül a feketbárány jelmez pedig még sokáig ki lesz kölcsönözve.