2010. 10. 09.

Merül az ország. (Vasárnapi Hírek 10.9)

Szólj hozzám!

Már majdnem egy hete szakadt át az ajkai timföldgyár zagytározójának a gátja, közel egymillió köbméter súlyosan mérgező vörösiszapot zúdítva három veszprém megyei településre. Megoldás még mindig nincs. A világon egyedülállónak tekintett katasztrófa, eddig hat halálos áldozatot követelt. Orbán Viktor csütörtök éjszaka aktiválta az Európai Unió civil védelmi mechanizmusát, 3-5 szakembert kérve segítégül a katasztrófa következményeinek kezelésére. Jelenleg ez nagyon kevés. Szerencse, hogy a lehetőségeink sokkal széleskörűbbek. Csak cselekedni kell!

A magyar kormány azonnali engedélyt kérhet az Európai Unió versenybizottságától, hogy állami támogatással segítse azokat a cégeket, amelyek részt vesznek a szennyezett területek takarításában, fertőtlenítésében, s nem utolsó sorban az élet újraindításában. A Kormány továbbá közvetlenül fordulhat az Európai Bizottsághoz, hogy az Európai Szolidaritási Alapból kérjen azonnali támogatást. Az Alapot azért hozták létre, hogy a természeti katasztrófák esetén beavatkozzon, és a katasztrófasújtotta területek iránti európai szolidaritást kifejezésre juttassa. A szolidaritás fogalma nem az Unió elcsépelt terminus technikusa, hiszen Jo Leinen a
Környezetvédelmi, Közegészségügyi, és Élelmiszer-biztonsági Bizottság elnöke is azonnal nyilatkozott lapunknak az ügyben. „Az EU-nak segíteni kell Magyarországot ebben a tragikus helyzetben, szakértők és eszközök felajánlásával. Ezen felül támogatom Kristalina Georgiva biztos ötletét, hogy az EU hozzon létre egy rendkívüli egységet (rapid response unit), amely a hasonló helyzetekben segítené a tagállamokat.”
Az alap a 2002 nyarán Közép-Európát ért súlyos áradásokra válaszul jött létre. Az azóta eltelt nyolc év során 33 esetben járt el különféle katasztrófahelyzetekben: árvizek, erdőtüzek, földrengések, viharok és aszályok alkalmával. Ez idáig 20 európai ország kapott támogatást az alap forrásaiból 2,1 milliárd euró értékben. Az Európai Parlament és a Tanács között 4 éve folyik a vita a jogalapra vonatkozóan, miszerint ipari katasztrófa esetén nem jár támogatás, hanem ilyen esetekben magánbiztosítás útján kell fedezni a károkat. Jelenleg Magyarországon sem döntöttek még a katasztrófa besorolásáról, miszerint ipari vagy természeti szerencsétlenségről beszélhetünk. Az idő viszont sürget, a folyók nem állnak meg, a PH szint növekszik, így az ország elemi érdeke meghozni a döntést az Uniós Alap igénybevételéről. Herczog Edit Európai Parlamenti képviselő szerint a kormány ezen felül a 2007. márciusi európai tanácsi döntés értelmében a Polgári Védelmi Pénzügyi Eszköz alapjából is lehívhat támogatást.
Brüsszelben egymást érik a Nemzetközi Szervezetek segítség nyújtási felajánlásai, mint az Európai Aluminum Szövetség támogatása, amely speciális mentő osztagot kíván küldeni a vörös iszaptól roncsolt területekre. Herczog Edit kapcsolatba lépett a helyi és az országos illetékesekkel, és 24 óra gondolkodási idő után Lasztovicza Jenő, a Veszprém megyei védelmi bizottság elnöke elfogadta a nemzetközi segítséget. Így napokon belül több szervezet speciálisan kiképzett szakértői gárdája érkezik hazánkba.
Azonban minden perc számít, nem szabad elősegíteni, hogy az iszap katasztrófát társadalmi krízis kövesse. A szétmálló falu reményvesztett lakóinak a kilátástalan helyzetén kivül, problémás tény, hogy az érintett térség legnagyobb munkaadója a tragédiát előidéző gyár a MAL Zrt. Több ezer munkahely és több ezer család megélhetése kerül veszélybe, amennyiben nem indulhat el mielőbb Európa egyik legnagyobb timföldgyárának biztonságos termelése. A magyar aluminiumipar főszereplőjének csőd közeli helyzete, közvetlenül érinti a válság által amúgy is sújtott hazai műanyagipart, építőipart, vegyipart és kozmetikai ipart. Magyarország és különösen a régió alapvető érdeke, hogy nemzetközi ipari pozícióját az ország, munkahelyeit pedig a régió lakossága megtarthassa. Az iszapkatasztrófa mindazonáltal arra figyelmeztet, hogy az ipari létesítmények biztonsági előírásait, az ipari hulladék- és anyagkezelés szabályozását felül kell vizsgálni.
Az tragédia töb sebből vérzik. Összefogásra, szakértőkre, és pénzre van szükség. Nem a mérgezés mértékéről vitatkozó vezérigazgatókra és politikusokra. Aki kételkedik a vörösiszap maró hatásában, az a következő számok után, nem kívánja majd a saját bőrén tesztelni a pakolást. A Kolontár térségben egy nappal a katasztrófa után gyűjtött mintákban az arzén értéke 110 milligramm per kilogramm (mg / kg), a higanyé 1.3 mg / kg, krómé pedig 660 mg / kg volt. Aki nem ért a számokhoz vagy a kémiához, gondoljon az egész életére megnyomorodott kórházban ápolt devecseriekre. Tragédia. Nem mementó kell a helyieknek, hanem egy új élet lehetősége.