2011. 03. 25.

Európa stabil (lesz)

Szólj hozzám!

Az Európai Unió csúcsértekezlete kimondta a hónapok óta várt boldogító és egyben megnyugtató igent, az eurózóna stabilzálását erősítő átfogó csomag megköttetett. Így a magyar soros elnökség legfontosabb missziója beteljesült, csak éppen a misszió vezetője oldalazott ki, holmi adórendszert féltve az európai sikersztoriból. Az egyik szemünk sír a másik befektet, reméljünk nálunk magyaroknál, hogy a végén mégis csak nekünk legyen igazunk.

Az 1985-ben teremtett egységes belső piac óta nem jött létre a mostanihoz mérhető megállapodás, mely képes alapjaiban megváltoztatni az európai gazdaságpolitika alapszabályait. Bár Soros György, a magyar származású pénzügyi köpönyegforgató zseni szerint az euróválságra kidolgozott megoldás egy kétségbeesett Európát rögzítene, ami az EU politikai kohézióját is veszélyezteti. Akkor meg is nyugodhatunk, ezen már túl vagyunk. A heti bűnlajstrom szerint az uniónak van egy lemondott portugál miniszterelnöke, egy rettentő izgága franciája, egy megsértődött cseh első embere, egy utolsó vérig makacs kelta tigrise, egy fontját féltő britje és egy soros elnök Orbán Viktorja. Ez minden, csak nem európai összetartás.

Az Európai Tanács elnöke Herman Van Rompuy szerint a sokszorosan újrakeresztelt, most Euró Plusz Paktum néven futó csomag , mégis hatalmas siker. Hiszen az eurózóna minden tagállamát sikerült maga mellé fegyelmezetten felsorakoztatnia, illetve a “plusz” szónak hitelt adva, még a zónán kívül időzők közül további hatot megfűznie. De miből is maradunk ki mi magyarok?

Az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) két részből fog állni, egyrészt útmutatást ad, hogy a finanszírozási nehészségekkel küzdő tagállamok milyen intézkedéseket tegyenek, valamint, hogy milyen együttműködési lépéseket eszközöljenek az Unióval illetve a válságkezelésben profinak számító IMF-el. Az ESM rendelkezik még egy állandó válságalappal, melynek elődje már sikeresen kihúzta a gazdasági pöcegödörből Görögországot és Írországot. Ezen felül az állam és kormányfők nehézkes diadalútjára bocsátották az Európai Szemesztert, mely a költségvetési szigort hivatott kikényszeríteni a fegyelmezetlen tagállamokból. Fontos, hogy a végtelen egyeztetések után végső formát kapott a hat részből álló gazdasági kormányzásra vonatkozó törvényalkotási csomag is, illetve megszavaztak egy korlátozott alapszerződés módosítást, mely nélkül nélkül szó sem lehetne válságmechanizmusról. 2013 közepén, ha minden az uniós tervek szerint halad, márpedig haladni fog, 500 milliárd eurós összeg áll majd a bajba jutott tagországok megmentésére.

Mindez ránk nem vonatkozik. Orbán Viktor csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondta, hogy “csökkenteni kell Európában az államadósságot, és munkahelyeket kell teremteni, bármi áron”. A laikusok azt hihetnék, hogy ez tökéletesen harmonizál a fent említett óriási pénzekkel és lehetőségekkel. A miniszterelnöknek fel kéne ismernie, hogy az Európai Unió nem az az elit teniszklub, ahova tartozni presztízs kérdés, de a háziversenyből kimaradni nem probléma, még úgy sem, ha ő a csapatkapitány. Rövid távon lehet nyerünk azzal, hogy a megsértődött csehekkel és a dúsgazdag svédekkel a kispadon rekedtünk, de évekig szembe úszni az európai sodorral nem érdemes.