2011. 03. 04.

Lélegeznéd?

3 komment

A légszennyezés ma már nem elvont tudományos fogalom, nem lehet tovább kellemetlen tabutémaként kezelni. Egy az Európai Unió által finanszírozott kutatás számai, könyörtelen arcon csapásként értek minden még tudatlan szennyezőt. A nagy európai városokban való kibocsátás csökkentés 22 hónappal növelhetné a várható élettartalmat, 19 ezer halálesetet előzhetne meg illetve 31,5 milliárd euróval lehetnénk gazdagabbak. A feltételes mód szinte fájdalmas, a számok pedig ismét helyettünk beszélnek.

A 3 éves uniós Aphekom projektben 60 tudós és szakember 25 európai városban 39 millió lakost vizsgált, hogy a fent említett elképesztő számokkal kijózanítsa az európai közvéleményt. De nem csupán a rádöbbentés a feladatuk. Munkájuk során új egyészség-hatás indikátorokat dolgoznak ki, illetve az egészségkárosító hatásokat és az ezzel kapcsolatos költségeket elemzik. Ha minden az uniós tervek szerint halad 2013.-ra felülvizsgálják az európai és a nemzeti légszennyezésre vonatkozó jogszabályokat. Jelenleg egyedül Stockholm ülhet ölbe tett kézzel egy elégedett mosollyal, hiszen csak ő felelt meg a WHO ( Egészségügyi Világszervezet) finom szemcsés lészennyezés, tíz mikrogramm/köbméteres ajánlásának. Budapestet egyedül a szomszéd kormos Bukarest tudta megelőzni a leszennyezettebb városok kellemetlen versenyében. Ha képesek lennénk betratani a WHO baráti ajánlását 19,3 hónappal élhetnénk tovább.

Az egészségesebb életet hirdető európai városok 2009 óta nem csak elméletben küzdenek a tiszta levegőért. Az Európai Bizottsághoz köthető Polgármesterek Szövetségéhez 1984 európai város csatlakozott , mely keretében önként vállalják az EU által megfogalmazott 20 százaléknál nagyobb mértékű kibocsátás csökkentést. A lelkesen zöldülő városokhoz a magyarok közül egyelőre csak a főváros, Budapest, Biharkeresztes és Tata csatlakozott. Mégis bíztató, hogy valami elkezdődött.

A kutatás másik lényegi pontja, hogy képes volt számszerűsíteni a légszennyezés, a közlekedési csomópontok közelsége, iiletve a légúti megbetegedések kapcsolatát. A becslések szerint 15-30 százaléka a gyerekkori asztmás megbetegedéseknek a forgalmas utak közelségéhez köthető. Nincs ez másképp idős korban sem. Egy barcelónai 65 éves hölgy koszorúér megbetegedésének kockázata 28%.-kal magasab, mint egy stockholmi kortársáé.

Morbid megoldás a halált pénzben mérni. De az Aphekom mégis vállalta az etikai kockázatot, mivel ráébredt, hogy gazdasági előny vizíója nélkül cselekvés képtelen marad Európa. 20 város köztük Budapest is, melyek tartják az Európai kéndioxid kibocsátási szintet évi 2,200 életet gondozhatnak tovább, melynek gazdasági megtakarítása az egészségügyi kiadások, betegségek és munkaidő kiesés csökkenés révén 192 millió Euróra, azaz 52,8 milliárd Forintra tehető. Megdöbbentő számok, elkeserítő eredmények. Viszont most már biztosan tudjuk, hogy nincs egy elpazarolni való percünk sem.