2011. 04. 27.

Gondolkozzunk kicsiben !

Szólj hozzám!

Az Európai Unió fegyelmezetten felsorakozott az európai kis és közép vállalati szektor mellett, és végre hajlandó “kicsiben” gondolkodni. Az érvként szolgáló számok meggyőzőek, hiszen a 23 millió kkv adja az európai foglalkoztatás 2/3-át valamint 100 millió új, minőségi munkahelyet teremt évente. Mi magyarok ez eseben még az európai normát is túlszárnyaljuk, hiszen 1.000 lakosra jutó KKV-k száma a 40-es uniós átlagnál jóval magasabb, imponáló 55!

A pénzügyi szakemberek mégis hajlamosak fenntartásokkal kezelni a magyar kkv-kat, melyek a hazai átlagot nézve, inkább mikrók, mint kicsik vagy közepesek. A hízelgő jelzők elmaradnak, a gazdaságfejlesztőktől csak éles kritikára számíthatunk. Gyakran használt fogalmak a témában, a tőkeszegénység, a méretgazdasági problémák, a nem tudatos működés, a pénzügyi kimutatások kozmetikázása illetve, hogy inkább szürkék vagy feketék, mint tisztességes világosak. Nem egy fenntartható állapot. Ám a fenntarthatóság és az innováció az Európai Unió 21. századi jelmondata, így itt az ideje, hogy figyeljünk és tanuljunk a Brüsszeltől és legalább mérlegeljük a lehetőségeinket, mert az jelenleg bőven akad. A Magyar kkv-k hízelgően nagy száma, tudjuk, hogy “kényszerből” ilyen lehetetlenül magas, a kényszervállalkozások pörgetik fel a mutatókat. Ez nem a járható európai ösvény. Vegyük elő a magyar rafinériát és forgassuk mindezt a saját javunkra. Ha már van egy bejelentett vállalkozásunk , miért ne működtethetnénk az európai normarendszer szerint? A profit a haladásban, az innovációbn rejtőzködik. A fáradt, feketébe hajló vállalkozásoknak nincs jövője az Európai Unión határain belül. A támogatásokat és a pályázatokat “szürke” okok miatt visszautasítani pedig ostobaság lenne. Éljünk a méregdrága tálcán kinált lehetőségekkel!

Mert az Unió a kkv-k egységes piachoz való könnyebb hozzáférésének, és piaci részvételének javítása érdekében nagyobb és látványosabb erőfeszítéseket fog tenni a jövőben. Ez a piac diktálta jövedelmező kényszer, hiszen az európai gazdasági növekedése, a GDP és a foglalkoztatás gerincét adó kkv-k megerősítésén múlik. A döntés a kkv támogatásról megszületett, de mielőtt megnéznénk, hogyan fest ez a gyakorlatban, tisztába kell kerülnünk az alapfogalmakkal.
A kis és közép vállalati besorolás az EU irányelvei alapján, foglalkoztatási kategória szerint történik.

• mikrovállalkozások: 1-9 fő,
• kisvállalkozások: 10-49 fő,
• középvállalkozások: 50-249 fő

Pénzügyi szempontból vizsgálva az erőviszonyokat elmondhatjuk, hogy a magyar vállalkozások nettó árbevétele a megalakulási időszakban elsősorban 20 millió Ft alatti kategóriába tartoztak. A megerősödési és az EU-csatlakozás utáni időszakban arányuk eltolódik a 100-500 millió Ft közötti kategóriába. Ezen felül, nagy számban megnőtt azon vállalkozások száma, amelyek az EU-csatlakozás utáni időszakban átléptek az 1 milliárd feletti rétegbe. Kezelendő probléma, hogy az alacsony tőkével megalakult vállalkozásoknak komoly kihívást jelent a vállalkozás fejlesztése, versenyképességének megtartása és piacainak bővítése. Erre keres megoldást az Európai Unió. Bár sokszor a kezdeményezések megállnak a tagállami határoknál, és a támogatási lehetőségek nem elegendőek arra, hogy intenzívebb fejlődést biztosítsanak a vállalkozások számára. Ráadásul a pályázati lehetőségek sem egészen egyértelműek, átláthatóak számukra. Ezért a továbbiakban is nehéz, sőt egyre nehezebb az Európai Unión belül megtartani versenyképességüket. Az alapvető vállalkozói morált kell megváltoztatni a pályázatokkal kapcsolatban, tényként kell kezelni, hogy a növekvő Európai Uniós pályázati lehetőségek hozzá fognak járulni a magyarországi vállalkozások fejlődéséhez. Sajnálatos, hogy a vállalkozások túlnyomó része semmilyen támogatást nem vesz igénybe, az általuk nehézkesnek vélt pályázati rendszer miatt. Ez részben csak felületes kibúvó, mivel a magyar pályázaton is mindössze a 19%-uk vett részt, aminek aránya 13%-ra csökkent az EU csatlakozás utáni időszakban. Nyitni kell az Unió felé, a fáradságosnak tűnő “befektetés” meg fog térülni.

Az EU kkv-kra vonatkozó politikájának célja, hogy a közösségi politikák és intézkedések kisvállalkozás-barátok legyenek, valamint hogy hozzájáruljon ahhoz, hogy Európa vonzóbb hellyé váljon a vállalkozások létrehozása és az üzleti tevékenység folytatása szempontjából. A Kezdeményező szerepnek egyik alap építőköve a kedvezőbb foglalkoztatási feltételek megteremtése, mind közterhekben, mind rugalmasságban, mind pedig a nagyobb jogi szabadságban (gondolhatunk, akár a munkáltatói rendes felmondás körülményeire). Az EU jelenleg újra tárgyalás alatt álló „Small Business Act - SBA” elnevezésű kezdeményezése, a KKV-k központi szerepét hivatott lefektetni az EU gazdaságában, valamint az EU és tagállamai számára átfogó politikai kereteket alkot.

A „Kisvállalati törvény” Magyarországról is tesz megjegyzéseket, mint, hogy a működő vállalatok mintegy fele csak részidős vállalkozás. A meghatározó strukturális különbség az, hogy a magyar gazdaságban a KKV-kben foglalkoztatottak száma magasabb, az általuk létrehozott hozzáadott érték pedig alacsonyabb. Ennek elsődleges forrása a már említett mikro vállalatok magasabb hányada.