2011. 06. 09.

Kulcsra zárt Schengen.

1 komment

Az Európai Parlament szerdán vakítóan zöld lámpát adott Romániának és Bulgáriának az Európai Unió belső határoktól mentes, úgynevezett schengeni övezetéhez való csatlakozásra. Egy nappal később a valódi döntéshozók, az EU belügyminiszterei mégis kíméletlenül elhalasztották a kockázatosnak vélt bővítést. A legfiatalabb tagállamok még egy reménykeltő csatlakozási dátumot sem kaptak. A visszautasítás hátterében az örök kötekedő német- francia duó állhat.

Amikor 1985-ben a luxemburgi Mosel folyón horgonyzó Marie-Astrid hercegnő fedélzetén aláírták a Schengeni szerződést, akkor a még szovjet béklyót cipelő Románia és Bulgária álmodni sem mert róla, hogy egyszer valaha a nyugati elitklub része lehet. Most már nem csak felelőtlen álmodozásról van szó, 4 éve reális perspekítva a csatlakozás. Reális, de a konkrétumokat óvatosan mellőző elképzelés. Már a 2007-ben az induláskor kiderült, hogy számos tagállam egyenesen reszket egy esetleges keleti határbővítéstől, attól tartva, hogy Bulgária képtelen ellenőrzése alatt tartani a Görögországgal és Törökországgal közös határszakaszait a lelkes bár illegális bevándorlókkal szemben. Románia szempontjából a fő és egyben létező veszélyt a befelé irányuló ugyancsak illegális migráció és a hozzá szorosan kapcsolódó szervezett embercsempészet jelenti, mivel észak-keleti határa gyakorlatilag nyitott Moldávia irányában. A problémát csak tetézi, hogy a román állampolgársági törvény lehetővé teszi a kettős állampolgárságot, ami csak Moldáviából megközelítőleg 250-300 ezer igen különböző etnikai csoporthoz tartozó személy román állampolgársághoz való jogosultságát teremtené meg. Azaz nem csak román, hanem európai állampolgárrá válnának, szabad úton avagy méregdrága autópályán garázdálkodva a kivilágított nyugat felé. Arról nem beszélve, hogy Románia az Ázsiából és a Balkánról érkező hívatlan migránsok és drogcsempészek tranzitállomása.

Nem meglepő, ha a nyugati bástyák, mint Franciaország, Németország, Finnország, Svédország, Belgium illetve Hollandia attól tart, hogy különösen Bulgáriában a határrendészeti szervek megvesztegethetőek, és a schengeni adatbázis a szervezett bűnözői körök kezébe kerülhet. Erős és egyben kimondatlan kritika az európai unió döntéshozatali mechanizmusára nézve, hogy egy nappal a sziklaszilárd nyugati összefogás előtt az Európai Parlament 487 igen, 77 nem szavazat és 29 tartózkodás mellett kitörő örömmel fogadta be már képzeletben a románokat és a bulgárokat a meleg családias schengeni burokba.

Jerzy Buzek, a parlament elnökének kérlelő szavai süket belügyminiszteri fülekre találtak, amikor a következőkkel kommentelte a parlamenti szavazást: „Schengen az EU egyik legnagyszerűbb vívmánya. Nem szabad, hogy meggondolatlan döntéshozatallal leromboljuk. A schengeni övezet a külső határok ellenőrzését a lehető legmagasabb szinten valósítja meg. Románia és Bulgária teljesíti az ezzel kapcsolatos elvárásokat, ezért nem szabad késleltetni csatlakozásukat. Arra kérem a Tanácsot, hogy vegye figyelembe a Parlament nagy többséggel elfogadott véleményét.”

Bár alamizsnaként a tanácsi ülésen kimondták, hogy a két tagjelölt ország technikailag alkalmas a Schengeni beléptetésre, vagyis definíció szerint “műszakilag megfelelően védik az EU külső határainak számító szárazföldi, tengeri és légi határszakaszaikat, képesek kezelni a közös schengeni számítógépes rendszert és garantálni a megfelelő adatvédelmet”, a belügyminiszterek mégis inkább egy nyugodt biztonságos nyarat szavaztak maguknak, és a kérdésre majd a dolgos szeptemberi napokban térnének vissza. Nekünk, magyaroknak sem kell a 443 km-es közös határszakaszunkról nyugdíjba küldenünk a határőreinket, csak szomorúan beletörődnünk, hogy az elnökségünk egyik fő priorítása ismét a lengyel félév diadala lesz.