2012. 03. 06.

Jogos a kitiltás?

1 komment

Sólyom László
Nem egy hálás szerep manapság a médiában a köztársasági elnöknek lenni. Az eddig makulátlan Solyóm Lászlót is utolérte volt hivatala arcpirító hagyatéka: Az Európai Bíróság Főtanácsnoka szerint a Szlovák köztársaság nem sértette meg az uniós jogot, amikor 2009. augusztus 21.-én megtagadta a területére történő belépését. Az ítéletre még várni kell.

A “nemzeti ünnep”, nem véletlenül visel hazafias vezetéknevet. Amikor nálunk augusztus 20.-án a tűzijáték petárdái robbannak, a szomszédban gyászolnak. Solyóm László három évvel ezelőtt a szlovákiai Révkomáromban Szent István szobrát szerette volna felavatni. Nem lett volna ebből hétmérföldes hisztéria,a határ túloldalán, ha ez a dátum nem éppen a Varsói szerződés csapatainak – köztük magyar katonáknak - 1968 –as csehszlovákia bevonulására esett volna.
A szlovák állam vérig sértve érezte magát. A megbántott külügy, így reagált az ügyre: „Feltételezzük, hogy Sólyom elnök úr tudatosítja, hogy olyan időpontban érkezik magánlátogatásra, amely Szlovákia újkori történetében rendkívül érzékeny dátum“ – nyilatkozta a külügyi tárca szóvivője. Ez a heves reakció szolgáltatta a jogi kapaszkodót a később bírósághoz forduló magyar államnak. Amennyiben a köztársasági elnök magánlátogatásra érkezik a szomszédos országba, miért fosztják meg tőle azt az alapvető uniós állampolgári jogot, hogy, ezt mindenféle kérelem és engedély nélkül tehesse? A hirtelen jött válasz sem volt elég átgondolt: „ebben a pozícióban nem létezik magánlátogatás“.

A civakodásból, példátlanul komolyra fordítva a szót, a tervezett rendezvény megkezdése előtt a szlovák diplomácia egy európai irányelvre hivatkozva megtagadta a magyar köztársasági elnöktől a belépést Szlovákiába. A magyar kormány úgy vélte, az irányelv alkalmazása nem indokolt, mivel nem elég gyanítani, hogy Sólyom László személyes magatartása a szlovák társadalom érdeke ellen valódi, közvetlen és kellően súlyos veszélyt jelent. Magyarország ezért, arra kérte az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja ki az ügyet, majd indítson eljárást a „rossz” szomszéd ellen az uniós jog megsértése miatt. A brüsszeli bizottság álláspontja szerint azonban államfők utazásai a diplomáciai kapcsolatok területére tartoznak, melyet a nemzetközi jog szabályoz, tehát a tagállamok hatásköre érvényesül. Így azt javasolja az Európai Bíróságnak, hogy utasítsa el az indítványt.

Az aktívan szomszédoló Sólyomnak már nem ez az első kínos incidense a szlovák állammal. 2007 novemberében is járt Komáromban, mikor II. András király szobrát avatta. Ekkor Robert Fico kormányfő azt mondta: Diplomáciai eszközökkel fogják elérni, hogy a magyar államfőt abba a térségbe utasítsák ki, ahová tartozik. Az ügy különös pikantériája, hogy a magyar államfőt, aki ragaszkodott, hogy országunk jogi lépéseket tegyen Szlovákia ellen, az Alkotmány Bíróság egykori nagytekintélyű elnöke. Napjainkban, amikor hazánk folyamatos jogi perpatvarba keveredik az Európai Unióval és annak szerveivel, aligha fogják függőben hagyni a Sólyom ügyet, amely nem kis presztizs vereséggel fenyeget. Különösen most, hogy Robert Ficó már próbálja szmokingját a miniszterelnöki eskühöz.