2012. 05. 08.

Facebook a parketten

Szólj hozzám!

Kedvenc angol íróm Woodhouse szavaival élve: Az a legjobb, ha az embernek magának van pénze, de mindjárt azután következik az, ha beleszólhat valaki más pénzének elköltésébe. Az utóbbival élnék: vegyünk Facebook részvényt.

A világ legnagyobb közösségi oldala 100 milliárd ismerősi kapcsolatot tart számon. Mindegyik épp egy dollárt ér. Rafinált középső gyerekként, már kinyújtott marokkal követelném is a magam 840 dollárját, egy-egy dollárt minden kedves barátom után, de az élet sajnos nem ilyen egyszerű. Csak majdnem. Az év, sőt sokak szerint az évtized tőzsdei eseménye lesz, amikor május 17.-re virradóra a Nasdaq technológiai tőzsdén forgalomba kerül a Facebook részvény. A kibocsátást követően 2,14 milliárd darab részvénye lesz a vállalatnak, de ennek csak egy kis hányada forog majd a parketten, amiből mi szürke kattintgatók tulajdonrészt vásárolhatunk. Igaz mikroszkopikus méretűt, hiszen egy db szakértők szerint 44-50 dollár körüli részvény 0,00000004 százalékos részesedést jelent majd, de kérem a tulajdon az tulajdon. Ha pedig mi is osztjuk a mondást, hogy a tulajdon csak bajjal jár, azért abban feltétlenül bízhatunk, hogy a falánk nagy halak a hosszú távú, több száz százalékos emelkedésre játszva megveszik a mi startkor felmarkolt papírjainkat. Magyarországról, és általában európai országokból egyáltalán nem egyszerű dolog az amerikai tőzsdére belépő cégek papírjaihoz hozzájutni, főleg ilyen nagy érdeklődéssel övezett kibocsátás esetén, mint a Facebooké. Ám már akad hazai brókerház is, amely jelentkezett a szíves közvetítő szerepére.

A Facebook akciója kísértetiesen hasonlít a világ legnépszerűbb internetes keresőjére a Google vagy az Apple példájára (a nyereségi ráta, ami azt mutatja meg hogy a bevétel mekkora hányada marad profitként a cég kasszájában, szinte pontosan megegyezik a Google-éval és az Apple-ével) , ahol 2009 elején 100 dollár volt az árfolyam, most meg átlépte a 600-at. Persze, ha nyugodt természetű, bizakodó befektetők vagyunk szépen mi is kivárhatjuk a robbanást, mint, azt ahogy egy kedves new yorki barátom mesélte, amikor náluk a szekrény mélyéről előkerültek 90-es években megvásárolt elfeledett Apple papírok. A nagytakarítás 100 millió dollárt ért. Ma már egész más a világ. Nem tehetjük ki büszkén bekeretezve egy szem részvényünket a kandalló fölé, mutatva a rokonoknak meddig is ér el a kezünk. Csupán egy hosszú kód vagyunk a számítógépes tőzsdei rendszerben. De a tudat, az isteni.