2012. 05. 06.

Máshogy fáj

Szólj hozzám!

Rafinált egy nép vagyunk. Szemlesütve bólogatunk, hogy bizony az adók kikerülése nálunk nemzeti sport, de felhördülünk, ha valaki megjegyzést tesz rá, hogy mi épp úgy minimálbéren vagyunk, mint a fél ország. Az államkassza meg üres. Tudjuk, miért, mitől. Oldja meg más. Így állunk. Mi imádunk felháborodni az élet, sőt a politika nagy igazságtalanságain. Egy hosszú elhúzódó vita az életünk. Jó hírem van! Ezentúl felháborodva kerülgethetjük az adót. Legálisan! És még igazunk is van.

Vegyük hát az utóbbi hetek legfájóbb pofonját: a telefonadót. Már érezzük, ahogy szalad fel a pumpa, élénkül a pír, izzad a tenyér. A hétfőn közzétett az új Széll Kálmán-tervben található távközlési adó szerint júliustól fizetni fogunk minden hívásért, smsért. Percenkénti 2 forintról szólnak a hírek, ám már susognak szociális kedvezményekről, átalányról, némi sebtapaszról, hogy ne fájjon annyira a duma. Árérzékeny nép révén, máris a nulla percdíjas csomagokkal fantáziálnánk, örökbefogadnánk minden kedves barátunkat a családi csomag kedvéért, vagy esetleg szolgáltatói hadi flottába rendeződnénk némi kedvezményért cserébe. Csakhogy ez kevés lesz. Még ez sem elég unortodox.

A megoldás az okostelefon, ami okosabb Matolcsynál. Belőlem például ömlik a szó, állandóan üzenek, közlök, és csak mondom a magamét. De mindezt olyan programokon keresztül teszem, ami nem kerül semmibe. Ingyenes. Viberen dumálok és Skype-on fecsegek naphosszat, Facebookon csevegek és Whatsuppon üzenek, a fényképeimet Instagarammon keresztül mutogatom. Idegen szavak, idegen ügyek, mégis érdemes kitanulni, és letölteni ingyen és bérmentve az előbb felsorolt kellékeket. Vagy némán és összetett kézzel várjuk az iparági lobbi és a szaktárca állóháborújának a kimenetelét.

Ha újabb sarc kell hát csalódni fognak. A mi rafinált népünk, inkább egy emberként információ technológussá képzi magát, utat találva az adófizetés dzsungelébe, mintsem minden mondat után csengessen a NAV-nak. Ha azonban a magyarok ravasz továbbképzése volt a cél, akkor telibe találtak. 87 éves nagymamám is, amikor még külföldön éltem Skype-on, webkamerán keresztül nézve tanítgatott: hogyan szaggassam a nokedlit a pörkölt mellé, megmentve ezzel a magyar delegáció becsületét a nemzetközi színtéren. Ahogy Virág elvtárs mondta: menet közben kell az önbizalmat megszerezni.