2014. 09. 17.

Armani nyomában

Szólj hozzám!

Fogalmam sincs, hogy miről beszélt a kèt olasz nő, de olyan megfoghatatlan izgalom es kellem àradt belőlük, nem kellett tolmàcs, hogy lefordítsa: jól vannak. Olvasom, hogy egy oxfordi kutatàs szerint az olasz nők èrzik a legjobban magukat a bőrükben, hirtelen mintavètel alapjàn csak egyet tudok èrteni velük, főleg a divathèt ideje alatt, főleg Milánóban, amikor a város valóban színes, elegáns, zsúfolt és zajos. Ritmusos, pergő zakatoló nevek ès emberek. Szavak ès hangsúlyok örök harmóniája, az irigylett olaszsàg.  

A farmer a divat demokràciàja, mondta Giorgo Armani. A milànói stíluspàpa szavait okosan megfogadva effajta szabad szellemisèggel vàgunk neki, hogy megtudjuk, mire ácsingózik majd jővőre a vilàg ízlèssel- és pénzzel- megàldott része. A Lineapellènek keresztelt majd egy hektàros óriàs üveg labirintus rejti magàba mindazt, amiből egy majdnai ruhadarab megszülethet. 115 billó (!) dollàr fordul itt meg a hàrom nap alatt -ennyibe kerül egy szezon divattermèse. Anyagok ès bőrők színes felfordulàsa, gyöngytől megroggyant szövetek, aranyló cipősarkak, apró gombok ès örök simogatàsra kârhoztatott prèmek. Az inspiràció fellegvàra. Egy tervező szàmàra. Èn meg csak szèdülten keringek, ès èrintem amit lehet ès kèrdezek, amit csak meg lehet. Az egyik szolid fehèrbe burkolt bőrős standnàl a mellettem kèrdezőskődő idősődő úr èpp a vilàg egyik leghíresebb cipőmárkàjànak rendeli be a következő èvi kollekciójàhoz szüksèges puha bőrt, amellyel megannyi nőt tesznek majd boldoggà, ès persze sajgó làbúvà, hiszen az ő sarkaik nem a bőr vàlasztàsnàl làtott visszafogottsàgot tükrözik. A szomszèd pavilonba betèrve, megzavarodom. Mi ez a több ezer fèm keret hol csillogó àllatokkal, hol bőr masnikkal, sima fekete gombócokkal vagy àttetsző műanyagokkal a tetejükön? Kèt perc bámulás utàn jövök rà: Tàska fogantyúk! Tàtott szàjjal àllok ès elkèpzelem, ahogy nevetve ajànlgatom otthon a pestieknek újkeletű kapcsolatom a firenzei fogantyúst. Valószínűleg a legjobb a vilàgon. 

Bàrmerre jàrunk pezsgővel fogadnak, egy kis parmeggiano itt, egy kis salami ott, mindenhol kedvesen làtott vendèg a jővőbeni kuncsaft. Mert sosem lehet tudni, hogy ki vàlogat a satandnàl, Giorgo vagy Dorka. A divatszakmàban senki nem engedhet meg magànak semmiféle előítéleteket. Talán épp ettől érzik olyan jó magukat.